NÖVÉNYEK, nemcsak mérges,nem csak magyarországi, hanem más érdekes növények esetleg gyógyitóak is megtalálhatóak itt.
MAGYARORSZÁGON MEGTALÁLHATÓ MÉRGES NÖVÉNYEK:
ARANYESŐ:
Az egyik legmérgezőbb őshonos cserjénk. 5-7 m magas, szabálytalan koronájú, csüngő ágú cserje vagy kis fa. Hosszúnyelű, selymesen szőrös fonákú levelei hármasan összetettek. Hosszú (10-30 cm) lecsüngő aranysárga virágfüzérei májusban, júniusban pompáznak. Termése hosszúkás barna hüvelytermés, melyben számos barnásfekete, vese alakú mag lapul.
Mérge a citizin, hatása: hányinger, hányás, hasmenés, égető érzés a torokban, szomjúság, verejtékezés. Súlyos esetben görcsök, eszméletvesztés. Tág pupillák, fulladás.
BOLONDÍTÓ BELÉNDEK:
Hazánkban gyakori, legfeljebb 80 cm magas, ragadós tapintású növény, szára mirigyesen szőrös. Levelei akár 20 cm hosszúak is lehetnek, szélük kanyargós vagy öblös-karéjos. Júliusban, augusztusban virágzik, viráguk sárgás, rendszerint barnásan, lilásan erezett, 2-3 cm nagyságú. Toktermése van.
Mérge a hioszciamin és a szkopolamin, hatásuk hasonlít az atropinmérgezéshez (lásd: nadragulya), de a kezdeti izgalmi szakasz enyhébb, száj, torokszárazság, rekedtség, nyelési nehézség, beszédképtelenség. Tág pupillák, magas hőmérséklet, száraz, élénkvörös bőr, majd bódultság, kábultság, részegséghez hasonló állapot, izomgyengeség, légzésbénulás következik be.
CSATTANÓ MASZLAG:
Országszerte gyakori növény. 0,5-1,2 m magas, terebélyes növény. Levelei színükön sötét-, fonákukon világosabb zöldek, szélük öblösen fogas. Virágai fehérek, tölcséresek, 6-10 cm hosszúak, a levelek hónaljában magányosan nyílnak. A termés 5-7 cm hosszú, tojásdad alakú, eleinte zöld, majd éretten barnás színű sokmagvú toktermés. Júniustól szeptemberig virágzik.
Mérge a hioszciamin (mely atropinná alaku) és a szkopolamin. A növény magjainak elfogyasztása dühöngést válthat ki. A levelek zavartságot, érzékcsalódást, bódultságot, aluszékonyságot idéznek elő. Gyakran kevert formában jelennek meg a tünetek, arcpír, szájszárazság, érzékcsalódások. Súlyos esetben kóma is bekövetkezhet.
CSÍKOS KECSKERÁGÓ:
Terebélyes, 4 m magas cserje, ritkábban kis fa. Kérge zöldesszürke, sima. Levelei rövidnyelűek, elliptikusak vagy lándzsásak, ép vagy csipkés szélűek. Apró virágai tavasz végén nyílnak, 3-9-es csoportokban a levelek hónaljában. A virágok 4 sziromlevelűek, zöldesfehérek. Termése négy rekeszű rózsáspiros tok, melyből beérve, felpattanva, rövid nyélen csüngve bukkannak ki a narancsvörös magköpennyel burkolt magok.
Mérgező hatóanyagai az evonozid és az evonin. Hatásukra émelygés, görcsökkel járó hasmenés, hányás jelentkezik. Súlyosabb esetekben véres, vizes hasmenés. Pár óra elteltével keringési zavarok, rángógörcsök, ájulás, elhúzódó mérgezésnél máj- és vesekárosodás figyelheto meg. A halál oka szívbénulás lehet.
DOHÁNY:
1-2 m magas, rövid mirigyszőröktől ragadós növény. Levelei lándzsásak, hosszan kihegyezettek., az alsók a szárra futók. Virágzata terebélyes, a csésze hengeres, háromszöguen lándzsás, kihegyezett fogakkal, a párta rózsaszínu, csöve hosszú, felfúvódott. Termése tojás alakú bogyótermés.
Mérge a nikotin. A mérgezés gyorsan jelentkezik, égető érzés a torokban, szájban, gyomorban, nyálfolyás, hányás, hasmenés és gyomorgörcsök kíséretében. Erős fejfájás, szédülés, izomgyengeség, látási és hallási zavarok, remegés társul a tünetekhez. A pupillák tágak, majd beszűkülnek, a szívritmus gyengül, később fokozódik, a vérnyomás nő, súlyos esetben rángógörcsök, eszméletvesztés, végül légzés, vagy szívbénulás miatt beáll a halál.
ÉRDEKES ÉS EGZOTIKUS NÖVÉNYEK:
KÖRÖMVIRÁG:
Tudományos neve: Calendula officinalis
Őszirózsafélék családjába tartozó nemzetség. Igen értékes növény. Az egyik leghasznosabb, legsokoldalúbb és legkiemelkedőbb gyógynövényünk. Aranyló, citromsárga – narancsvörös virágzata nyár elejétől késő őszig tart.
Magassága: 30-60 cm. Nedvdús szár és levelek jellemzik. Ragacsos tapintásúak. Különböző változataik léteznek, de a gyógyhatásuk egyforma.
Nevezik még népiesen orvosi körömvirágnak, gyűrűvirágnak vagy kenyérbélvirágnak.
A gyógyászatban krémet, olajat vagy teát készítenek belőle.
Hatása: hidratáló, fertőtlenítő és sebgyógyító. Nem csak a fészkes virágzatának szirmait, de a szárat és leveleket is felhasználják.
Nem csupán kertekben, de szántóföldeken is termesztik.
Begyűjtése legcélszerűbb ragyogó napsütéses időben, de akár késő őszig is lehet, amíg a lisztharmat le nem lepi.
Hatóanyagai:
Többek között illóolajok, flavonoidok, szaponinok, karotionidok és E-vitamin.
Érdekesség:
Régebben esőjósnak hívták, mert ha reggel 7 óráig nem nyíltak ki a virágok, akkor az esős időt jelentett.
CSODASZEM:
Tudományos neve: Cinerária
Származási helye: Dél-Afrika. Madeira-szigeteken, A Kanári-szigeteken és a hűvös hegyvidéki tisztásokon honos.
Mintegy 50 faja ismert. Nevezik még hamvaskának, ezüstlevélnek is.
A növény magassága 30-40 cm. Lágyszárú, bokros tövű, nálunk egynyári vagy cserepes szobanövény. Fényigénye nagy, de a tűző napot nem kedveli. A magas páratartalmat igényli. Meleg és száraz környezetben rendszeresen kell permetezni a leveleket. Ilyenkor állíthatjuk kavicsos tálcára vagy nedves tőzeggel vegyük körbe.
A szár és levél enyhén molyhos. Levelei fogazott szélűek, zöldek és háromszögletűek. Virágzata fészkes, és gyönyörű, színpompás csokrot alkot. A szélső ún. nyelves virágok szirmai élénk és finom színárnyalatúak: lila, rózsaszín, kék és piros, tövüknél általában ún. „sötét szemmel”. De lehet tarka is, tövük sárga, fehér vagy bordó színű. Önállóan is dekoratív hatású, de csupán zöld növények társaságában is remekül mutat. Virágnyílás: tél végétől tavaszig.
A levegős, laza, jó vízáteresztő képességű talajt szereti. Vízigényes, víz hiányában igen gyorsan lelankad. Locsolásakor viszont víz a virágokat ne érje.
Virágzás alatt érdemes tápoldatozni (nitroszegény, egészen híg műtrágyaoldattal).
Érzékeny a kiszáradásra, és a túlöntözésre is.
Betegségei: Szürkepenész, levéltetvek, üvegházi molytetvek., botritisz gombabetegség.
Szaporítása:
magvetéssel., de otthoni környezetben hiábavaló a próbálkozás.